Vendég: Papp Tibor költő
Időpont: október 25. 18.00 óra

Keserű igazság (Várkonyi Zoltán, 1956)

Ez a filmdráma még a forradalom évében, 1956-ban készült, de betiltották. Tabukat döntögető, kritikus hangja nyilvánvalóan nem tetszett a kommunista hatalomnak, hiszen a mezőgazdasági üzemet vezető igazgató, Sztankó (Bessenyei Ferenc) tragikus munkahelyi balesetet okozó gátlástalan magatartása nyíltan utalt az ország vezetésének önkényuralmi politikájára. A Keserű igazság él a Rákosi-korszak jellegzetes propagandafilm-típusának eszközeivel, a munkaverseny- és szabotázsfilm műfaji toposzaival, azonban kritikai megállapításait épp a hazugsággépezet leleplezésére használja fel. A cselekmény a forradalmi helyzetet modellálja, hiszen az igazgató kivételével mindenki látja, hogy a műszakilag megalapozatlan és gyors silóépítés nem a gazdaság és az emberek érdekeit szolgálja, és hogy a tragikus műszaki baleset elkerülhetetlen.

Vendég: Majtényi Zoltán
Időpont: november 14. 18.00 óra

Eltüsszentett birodalom (Banovich Tamás, 1956)

1956 volt az az év, amelyikben a legtöbb filmet betiltottak. Egyszerre volt érezhető az enyhülés és a diktatúra keménysége, az értelmiségiek kritikus hangja és a kommunista vezetés viszontválaszai a hatalmuk megtartására. Az Eltüsszentett birodalom is hivatalosan a dobozokba került, és a rendezője kilenc évig nem készíthetett újabb filmet. Banovich Tamás első játékfilmje látszólag csupán szép, színes, zenés, szórakoztató mese, azonban egyben kíméletlen politikai szatíra, a magyar filmtörténet első és legkiválóbb parabolája. A történet szerint a zsarnok király (Tímár József) fél népétől, és csak akkor nyugszik meg, ha mindenki kedves egészséget kíván neki, amikor tüsszent. Poroszlók révén hirdeti ki az országban a királyi óhajt. A juhász (Soós Imre) megtagadja parancsra „egészségére” köszönteni a királyt, és inkább a hét éve ki nem adott járandóságát emlegeti. Tömlöcbe vetik a királyi várban, ahol találkozik az álruhás királylánnyal (Krencsey Marianne), akinek segítségével túljár mindenki eszén. A juhász furulyaszavára az egész udvar beleugrál a kútba, ő pedig hazamegy a királylánnyal, és egy krónikás kiírja a határjelző táblára: „a zsarnokságnak vége”.

Vendég: Majtényi László
Időpont: december 8. 18.00 óra

Az 1956 filmeken filmklub második félévének programja

Pannon töredék (1997, Sólyom András)

1990 után az első magyar játékfilm, amely 1956-ot választja központi témájául. Forgatókönyvét Sólyom András és Nagy András írta Mészöly Miklós azonos című elbeszélésének, illetve Ratkó József visszaemlékezéseinek felhasználásával. A film szokatlan perspektívából láttatja a forradalom és szabadságharc eseményeit: naplótöredékekből, mozaikokból kirakva, egy fiú felnőtté érésének drámaivá fokozódott eseményein keresztül. A fiú (Almási Sándor) egyszerre kerül közel a szerelem, a szexualitás és a halál élményéhez. Beleszeret a Magyarországon tanuló bolgár diáklányba (Marozsán Erika), és együtt vesznek részt a forradalmi eseményekben, illetve együtt tapasztalják meg a férfi-női szenvedély végzetes érzését. Az irodalmi eredetű filmes poétikai elemeket kiváló színészi alakítások teszik még inkább átélhetővé

Vendég: Sólyom András, a film rendezője
Házigazda: Deák-Sárosi László
Időpont: március 14. 18.00 óra
Helyszín: 1062 Budapest, Bajza utca 18.

Budakeszi srácok (2006, Erdőss Pál)

A Budakeszi srácok (2006) Kovács István A gyerekkor tündöklete című regénye alapján készült. A film azonban nemcsak a gyerekkor tündökletének intenzív pillanatait lesi el egy tízéves, félárva kisfiú életéből, hanem a mindig kissé borongós, melankolikus képek hatásán keresztül megragadja a forradalom és szabadságharc előtti és alatti időszak hangulatát is. A film alcíme Pál utcai fiúk élesben. A kiskamasz gyereket és társait Budakeszin valóban élesben érik a forradalmi, a harci cselekmények, és ezekre a film egyes részei dokumentumpontossággal utalnak, azonban a hangsúly mégis a belső történéseken van, a kisfiú anyjához, annak élettársához való viszonyulásában. Minderre rárakódnak a korszak elhallgatásai, a titkolózások, az utalgató sejtetések. Erdőss Pál, aki több ifjúsági filmet forgatott, ezúttal is a színészvezetéssel oldja meg azt a hatást, amelyet más rendező talán a dramaturgia intenzívebb fokozására bízott volna.

Vendég: Kovács István
Házigazda: Deák-Sárosi László
Időpont: április 4. 18.00 óra
Helyszín: 1062 Budapest, Bajza utca 18.

Liberté ’56 (2007, Vidnyánszky Attila)

Nehezen meghatározható műfajú, de épp ezért érdekes perspektívájú film a Liberté ’56 (2007). Szőcs Géza a művet eredetileg színpadra írta, és így mutatták be. A darab cselekménye ráadásul arról szól, hogy 1958 júniusában, Nagy Imrének és társainak kivégzését követően egy egyetemi klub diákjai elhatározzák, hogy színpadra állítják 1956 őszének budapesti történéseit. A mű a műben annak a bizonyos tizenkét napnak az eseményeit dolgozza fel helyenként patetikusan, helyenként torzó-szerűen és reflexivitással, de a teljes cselekmény mintegy három évtizednyire kiterjed, a rendszerváltás körüli időkig. A forradalmi napok eseményeinek kontextusában megidéztetik Nagy Imre, Kádár János, Maléter Pál, Bibó István, sőt az akkori szovjet nagykövet Jurij Valgyimirovics Andropov is. A színműhöz és a filmhez Verebes Ernő írt zenét, amely legalább annyira az összhatáshoz tartozik, mint a szabadban tartott látványos jelenetpróbák.