Versszínházi előadás

A Magyar Írószövetség művész triásza már több sikeres versszínházi előadást állított össze többek közt Weöres Sándor és Károlyi Amy, Nagy László és Szécsi Margit, Csukás István, Határ Győző és mások verseiből.
Rózsássy Barbara József Attila-díjas költő ezúttal a „váci füveskertiek” börtönben született költeményeiből szerkesztett műsort a színészházaspár, Lázár Balázs és Tallián Mariann részére. Az előadás tisztelgés a füveskerti költők művészete és 1956 forradalma előtt.

A premierre 2016. június 2-án került sor székházunk dísztermében. Azóta több sikeres előadáson van túl a produkció, szerepelt többek közt a Művészetek Völgyében (2016. július 24.), a Tokaji Írótáborban (2016. augusztus 11.) és a budapesti Pinceszínházban is (2016. október 29.)

Az előadás megrendelhető: rozsassy@gmail.com
Műsoridő: 50 perc

A füveskerti költőkről:
A koncepciós perekben elítélt huszonéves költők a váci fegyházban egy időben raboskodtak. 1954-ben a Nagy Imre-féle politikai vezetés jóvoltából szabadabban összeülhettek a börtönkápolna melletti füves tisztáson (innen az elnevezés). Az egykori börtönlakók emlékezete szerint ebédidőben és munkavégzés után itt is, mint a recski esteken, valódi irodalmi élet zajlott. Szóban és titkos levelezésben folytak köztük a viták egyre nagyobb hallgatóság és egyre több részvevő karéjában.
Szorgos kezek munkájának köszönhetően összesen öt kézzel írt Füveskert-antológiát állítottak itt össze, amelynek anyagait elrejtették, majd kicsempészték a börtönből.

Füveskerti költők voltak: Béri Géza, Gérecz Attila, Kárpáti Kamil, Szathmáry György, Tollas Tibor, Tóth Bálint (s rajtuk kívül több „névtelen” szerző).
Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésekor szabadultak.

Béri Géza (1933–1979) a Széna-téren és a Várban részt vett a szovjet csapatok elleni harcban. A forradalom leverését követően különböző alkalmi, nemegyszer testsanyargató munkákból élt. 1979 karácsonyáig volt képes elviselni az állandó megfigyeléseket és a mellőzöttséget, önkezével vetett véget az életének. Életművét a Stádium Kiadó gondozza.

Gérecz Attila (1929–1956) 1956. november 4-én fegyvert ragadott, részt vett az utcai harcokban, majd november 7-én egy szovjet orvlövész végzett vele a Klauzál térnél. Ő a forradalom egyetlen költő hősi halottja. Emlékét irodalmi díj, több emléktábla, cserkészcsapat is őrzi. Életéből két film és egy monodráma is készült, Ferenczi György és a Rackajam 2012-ben cd-t adott ki megzenésített verseivel.

Kárpáti Kamil (1929) 1957-től a Fiatal Írók Stúdiójának titkára, majd a Pódium Színház szerkesztő dramaturgja volt. 1960–1964 között az Átlók Művészcsoport alapító tagja. 1988-ban megalapította a Stádium című irodalmi és művészeti folyóiratot, majd a Stádium Könyvkiadót. Mind a lapban, mind pedig a kiadó első köteteiben ő kezdte meg az egykori füveskerti költők irodalmi rehabilitációját. 1989-ben elindította a Stádium Fiatal Írók Körét, ahonnan számos fiatal, később közismert alkotót indított el a pályán. 1992-ben megalapította a fiatal alkotóknak járó Gérecz Attila-díjat, amely 2003-tól minisztériumi kitüntetéssé vált. 1992-ben József Attila-díjjal, 2012-ben Magyarország Babérkoszorúja díjjal ismerték el munkásságát. Pesterzsébet díszpolgára.

Szathmáry György (1928–1990) a Kádár-rezsimben nem találta meg a helyét. Nyugdíjazásáig szórakoztató zenészként dolgozott szerte az országban. Egészsége megromlott. Hátat fordított a költészetnek is. Hosszú betegség után 1990-ben halt meg. Szolnokon helyezték örök nyugalomra. 1992-ben szülővárosa kopjafát állíttatott sírjánál. A Damjanich János Múzeum épületében dombormű, egykori lakásának utcájában pedig emléktábla őrzi emlékét.

Tollas Tibor (1920–1997) a forradalom leverését követően elhagyta Magyarországot, és megalapította az egyik legnagyobb hatású emigráns irodalmi lapot, a Nemzetőrt, melynek negyven éven át főszerkesztője volt. 1997-ben hunyt el Münchenben. Végakaratának megfelelően édesanyja mellett, a nagybarcai temetőben nyugszik. Az emlékét őrző alapítvány minden évben versmondó versenyt rendez általános és középiskolás diákok számára. 2000-ben szülőfalujában emlékszobát avattak a tiszteletére.

Tóth Bálint (1929-20017) kezdetben kétkezi munkásként volt kénytelen dolgozni, csak 1962-ben kapott az Országos Széchenyi Könyvtárban állást. Költői munkálkodása mellett héber, latin, grúz, olasz, angol, német és svéd költők verseit ültette át magyar nyelvre. Ő vehette át elsőként a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot 1997-ben Budapesten. 2000-től a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi tagozatának tagja.